Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
hoz majd meleget,
nincs több fázás, boldog, aki él.
(Weöres Sándor)

A három napot összevéve, ha kisüt a nap, akkor meleg, hosszú nyár lesz, ha nem süt ki akkor hosszú, esős ősz várható. Mivel közeleg ilyenkor már a nap-éj egyenlőség, ez valóban melegebb napokkal kecsegtethet minket.

További népszokás volt a megszentelt fokhagyma főzetével gyógyítani a betegeket, különösen a tífuszos betegeket.

Ha most kinézünk az ablakon, arra is gondolhatnánk, hogy a zsákban hűlt helye van a melegnek. De reménykedjünk, hogy hamarosan jön a tavasz és a napsütés.


Sándor: a görög Alexander névből ered, jelentése férfiakat vagy férfiaktól oltalmazó.

Sándor napjához köthető helyenként a zab és az árpa vetése, illetve az elkövetkező év jó termésének ünneplése.

A néphagyomány szerint Sándor napja már biztosan elviszi a telet. Erre utal az ismert köszöntő is – "Sándor napja ma vagyon, átbillegtem a fagyon." A bukovinai magyarok szerint e napon kell vetni a tavaszi gabonát, a zabot, árpát, hogy jó legyen a termés.


József: héber eredetű név, jelentése: Isten gyarapítson!

Ezen a napon Jézus édesapjának, a názáreti ácsmesternek a neve napját ünnepeljük. József napját többféle hiedelem övezi. Magyar lakta területeken néhol munkatilalommal ünneplik a tavasz első napját, máshol úgy tartják, hogy ezen a napon meg kell fürdeni és tiszta fehérneműbe bújni.

A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. A bukovinai magyarok körében ez a nap ünnep volt, a tavasz első napjának ünnepe, szintén munkatilalommal.

A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot”. Időjárás- és termésjóslás is fűződik József napjához, sőt haláljóslás. Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér. Az Ipoly menti falvakban a József-napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben. A Mura-vidéken úgy mondják: „amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor”.

Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyerekek: „Fecskét látok, szeplőt hányok!” Az Ipoly menti falvakban úgy emlékeznek, hogy József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek.

Erre a napra jósolták a fecskék hazaérkezését és ezen a napon engedték ki a méheket és hajtották ki a marhákat a legelőkre. Ha e napon szivárványt láttak az emberek, és annak széles sárga sávja volt, az jó búzatermést ígért. Ha ezen a napon jégverés vagy fagy volt tapasztalható, akkor az a boros gazdáknak jó bortermést ígért. Máshol meg az iparosok zászlókkal vonultak templomba.Valahol meg egyszerűen a borospincében iszogatva ünnepeltek.

A három névnap közül időjóslás szempontjából (is) József napja a legjelentősebb:

- amilyen az idő ezen a napon, olyan várható még 40 napig,
- ha fúj a szél, az év minden napján fújni fog,
- ha rossz az idő, sok halott lesz abban az évben.

A termésre is van utalás ezen a napon:
- a szivárvány megjelenése az égbolton jó termést jelent,
- a Józsefkor látott piszkos tollú gólya bő termést jósol, a tiszta, fehér ínséges esztendőre figyelmeztet.

Benedek: a latin Benedictus szóból ered, jelentése "áldott". Névnapja március 21-re, a csillagásztai tavasz kezdetére esik.

Benedek napján gyógyító erőt adó fokhagymát és zsírt szentelték, de természetesen időjárás jóslás is vonatkozik erre a napra, mégpedig ha ezen a napon dörög az ég, akkor a nyár száraz lesz.

Benedek napján a század eleji göcseji adatok szerint zsírt és fokhagymát szenteltek, melynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak. Szeged környékén a Benedek-napon duggatott hagymát Bertalan napján (aug. 24.) szedték fel, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár, és hat éjszaka a harmat. Ennek a benedeki hagymának a főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták. Rábagyarmaton a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak a Benedek napján vetett hagymát.

Időjárásjóslásra is van adat: a bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. A Bács megyei Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.

A zsákos emberek

Sándor, József, Benedek,
ők a zsákos emberek.
Vajon mi van zsákjukban,
s bízhatunk e hármukban?

Sándor, József, Benedek,
zsákban hoznak meleget.
Ám ha száját nem jól kötik,
a meleg biz` mind kiszökik!

Szegény Sándor, bár cipelte,
neve napján hideg lelte!
Egér mászta meg tán zsákját,
s elrágta a zsákja száját?

József sem járt szerencsével,
hidegfront jött heves széllel.
Korán reggel fagyott nagyot,
az ő zsákja léket kapott?

Benedeknek zsákja lapos,
holnap után semmit se hoz!
Rosszul kötötte be száját,
s elhagyta a meleg zsákját.

Én bizony ezt másra hagyom,
mert Albert napja ősszel vagyon!
Nem hozhatok jó meleget,
pedig napozni szeretek...

Emőke, Gábor, Irénke,
hoznátok meleget végre?
Emánuel, válts meg minket,
s te Gedeon, hozd e kincset!

Ne érjen már ilyen szégyen,
hogy meleghozó Hugó légyen!
Ha más hát nem, Árpád apánk,
zsákban hozd a meleget ránk!
(Szuhanics Albert)



Kedves Sándorok, Józsefek és Benedekek!
Nagyon boldog névnapot kívánunk Nektek!

(forrás: internet)